Huniblog

 Jahm, többes számban. Egyrészt ott van Réka, akivel ritkábban találkozok, viszont kivétel nélkül mindig történik köztünk valami. Az éjjel a Retroban viszont nem, mert rendes vagyok. Szokás szerint átbaszták, kihasználták, és amikor a legsebezhetőbb volt, én nem nyomultam rá, pedig tuti buli lett volna. Pár hét múlva talán jön Vásárhelyre, az viszont komoly lesz ^^

Másrészt pedig ott van Szilvia, akivel egyre inkább bonyolódik a helyzet. Húzogatjuk egymást, egyértelmű, hogy valaminek most már történnie kell, mert sokáig nem mehet ez az idióta helyzet. Komolyabb dolgot nem akarok, mert eleve elbaszott dolog, hogy egymástól 150 km-re élünk, az meg, hogy kéthetente két napot együtt lehetünk, szar stuff lenne. Egyéjszakás kalandra viszont nem vagyok vevő vele, annál azért többre tartom őt. 

Van még egy Erika és egy Andi a képben, de túl sok jelentősége nincs a dolognak velük, Réka, de méginkább Szilvia az, akivel súlyosabb a helyzet. 

Na, ez van jelenleg, bonyolódnak a nőügyeim. 

A tegnap éjjeli party meg odabaszott, volt vagy reggel 6 mire hazaértem :D

Fél 8 körül értem Magdihoz, útközben találkoztam Gothárddal, és már jött szembe velünk Zozo is, úgyhogy hárman mentünk fel a tizedikre. Illetve mentünk volna, de a köcsög lift nem vitt fel, úgyhogy én kiszálltam, megvártam, míg ők felérnek, a lift visszajön, és utánuk mentem. A lakásban már ott volt a banda nagy része, és javában folyt a készülődés, pizzasütés, állatkodás. A hangulat szenzációs volt, rég éreztem magam ennyire jól egy összejövetelen, szétröhöhgtem az agyamat, ahogy a többiek is. Nono személyében megtaláltam a lelki társam is, neki még betegebb perverziói vannak, mint nekem :D Igazság szerint csodálkozom azon, hogy mennyire jó volt az egész történet, és talán azért lett ez így, mert előzetesen semmiféle elvárásom nem volt. Általában ha valahova elmegyünk a haverokkal, akkor úgy indulok neki a dolgoknak, hogy az fasza lesz, és előfordul, hogy pofáraesés a vége, pontosan amiatt, mert elvárásaim vannak. Itt ilyenről szó sem volt, mindenki felszabadult és laza volt, teljesen meglepődtem. Ha ez ilyen stílusban fog folytatódni, akkor azt hiszem, hogy megkedvelem ezt az osztályt. Persze volt aki nem jött el, de így is voltunk 21-en, aki meg nem jött el, az csak magával baszott ki. A legbrutálabb az Bogi, aki azért nem jött, mert inkább tanult a ma reggeli tesztre baszod :D

A másik dolog pedig, ami érdekes volt az estében az Magdi szobájának a fala. Tele képekkel, köztük egy halom közös kép. A nyári zűr után nem hittem volna, hogy ilyesmivel találkozok majd, és csak álltam a képek előtt, meg bambultam, hogy akkor wtf van.

Lefeküdni meg már nem fogok, mert 3 óra alvás az olyanná tenne, mint egy darab mosott szart, szóval nem látom értelmét az egésznek.

Bazdmeg, fél négykor hazajönnek a többiek a black&white partyról, 4-kor meg egy otthoni ismerős jön, mert a haverja akinél aludt volna lelépett valami nővel, így itt alszik :D eljött idáig taxival, aztán feltűnt neki, hogy a klubban hagyta a kabátját, úgyhogy taxizott még egy adagot, Brigi meg elkísérte őt. Pizsamában. :D

Kedden este Kriszti volt itt, boroztunk, tegnap este Zsolttal ittam sört a Leoban -ahová többet nem megyek sörözni, mert nem egyetemistának valók az árak :D-, ma este pedig Magdinál lesz össznépi pizzázás az osztállyal. Lehet, hogy kezd beindulni az egész. :) Ma vár rám egy kiselőadás, ami szerintem jól sikerült, de néhány óra múlva kiderül, hogy milyen jegyet kapok, holnap reggel meg teszt valami médiatörvényekből, másnaposan biztosan jól fog sikerülni. Aztán délután sipirc haza. Szombat este party, de aztán keddig engem ne basztasson senki azzal, hogy igyunk meg egy sört, mert most nem ezzel akarom eltölteni a hétvégét.

Ágotának a homlokára van írva, hogy nem szeret itt lenni, sokszor látom az arcán azt a morcosságot, és az utóbbi időben sokkal feszültebb meg ingerlékenyebb mint eddig volt. :/ Várom ezt a hosszú hétvégét -szerdán jövünk vissza-, hátha valami változik. És az a szopás, hogy lassan minden hétvége előtt azt gondolom, hogy na, most majd lesz tere mindegyikünknek, feltöltődhetünk, ilyesmik, aztán ebből kb semmi nem látszik itt. Levi jól érzi magát itt is, otthon is, neki tetszik, hogy amikor otthon van, hajnalig ihat a Karavánban, de amikor Ágota "mesél" a hétvégéről, olyan érzésem van, hogy 'nabazdmeg, semmi kedve nem volt az egészhez, és csak azért csinálta, hogy ne mondják rá, hogy köcsög.'

 Érdekes volt a hazajutásom storyja. Azt beszéltük meg, hogy a fél 10-es vonattal jövünk haza, ennek megfelelően 9-re az állomáson voltunk, amikor is vennénk a jegyet, erre közlik, hogy a járatot törölték. Kimentünk az egyetemre, aztán kiálltunk az út szélére, stopolunk majd. 10 perc sem telt el, egy magyar csávó felvette, Szovátáig hozott, ami olyan 60 km, és még egy kicsivel több, mint ugyanennyi volt hátra. Szovátán egy órát álltunk, amikor egy román pasas állt meg, aki meglepően rendes volt, majdnem hazáig hozott, és viszonylag korán, 2-re már itthon is voltam. Pénzügyileg sem jöttünk ki rosszul a dologból -ami egy egyetemistának fontos szempont ugyebár-, mert ketten annyi pénzért jöttünk haza, amennyiért alapesetben egyedül jöttem volna, így maradt pénzünk arra is, hogy a benzinkútnál vegyünk egy csomag cigit. Sörre már nem futotta, de túléltük. 

Percek kérdése és úgyis lövöm majd lefele az első üveg sörömet ma este, úgyhogy nincs nagy gond. 

Holnap reggel cuccolok haza, 3 hét után először. Kell is ez a szünet, kezdett túl egyhangú lenni itt minden. Azt mondták, őrülten fasza dolog egyetemistának lenni, de egyelőre ebből nem sokat látok és érzek. Azt is mondták, hogy rohadt jókat lehet itt bulizni, na, ehhez képest egyszer voltam a Jazzben, és igazából nem is voltam partyface az elmúlt hetekben. Inkább holnap és/vagy holnapután este otthon sörözök egyet a haverokkal, az valahogy jobban hiányzik, mint a hajnali 5-ig tartó butáskodás. Ezen kívül nincs is amit írnom, csak a hajnali 9 órás felkelésekről, az egyetemre való bejárásról vagy éppen annak hiányáról tudnék csak szövegelni.

Rohadtul nem tetszik az új osztály, nincs kedvem hozzájuk, furcsa és szar az egész. Nem szoktam elzárkózni, és konkrétan most sem teszem, csak valamiért nem vagyok olyan nyitott, mint általában. Kíváncsi vagyok, mikor illeszkedek be ebbe az új társaságba. Talán az első közös hányásnál...

Új admin felület, ofc be is nyelte a már megírt postomat, ezután tényleg kontrolcézek mielőtt menteném...

Szóval, még egyszer belevágok. Ez a mai volt egyetemista létem eddigi legszarabb napja, ugyanis túl azon, hogy a fél napomat a bürokrácia útvesztőiben töltöttem, egész nap szarságokról számoltak be otthonról. Emiatt meg eléggé lehangolódtam, és biztos, hogy elküldeném az anyjába az első embert, aki hozzámszól. Néha -ahogy most is- utálom magam azért, mert tehetetlen vagyok, és egyszerűen nincs lehetőségem segíteni azoknak akik tényleg megérdemlik. És igen, basszameg, most tényleg jó volna, hogy otthon egy sör mellett dumáljunk.

De legalább a nagyvárosi naplemente megnyugtat. Sajnos ez egy ilyen picsogós nap, úgyhogy leírom azt is, hogy szívesen helyet cserélnék a gondtalan 5 évesekkel, akik a szökőkút környékén játszanak :)

Két hete vagyunk itt, és nagyon kíváncsi vagyok, mikor robban igazán a bomba. Nem gondoltam, hogy ilyen rövid idő elég ahhoz, hogy feszültté váljon a hangulat a lakásban. Én nagyjából Svájc szerepét játszom, nem akarok beavatkozni, elég nagyok a többiek is, oldják meg a gondokat. Hétvégén mindhárman hazamennek, szerintem jót fog tenni nekik egy kis levegő. Meg őszintén szólva engem is fáraszt, hogy folyamatosan hülyeségeken kapnak össze. Azon nem kicsit lepődtem meg, hogy Levi milyen szinten képes rinyáló 13 éves kislányként viselkedni. Én is olyan típus vagyok, aki ritkán enged a 21-ből, de ő aztán túltesz rajtam is. Amikor nyilvánvaló, hogy nincs igaza, akkor is ő vágja be a durcát. Az első igazi robbanásig még adok úgy két hetet az eddigiek alapján. Beleszólni egyelőre nem fogok, meghallgatom ahogy mindenki jön és elmondja az álláspontját, de inkább nem reagálok rá semmit. Szerintem ha nem jön rá, hogy alkalmazkodni kell, és 19 év alatt bármennyire is kialakult a stílusa, meg az egoja, muszáj visszavennie, akkor gondok lesznek. Ágotán azt látom, hogy inkább elfojtja magában, nem akar rögtön az elején háborúzni, de nem tudom, meddig bírja majd.

Ja, Brigi is meglepett, de ő aztán full pozitív irányban. :)

Szerdán Quimby koncert a Jazzben, arra lehet, hogy jó volna elmenni, úgyis rég volt már egy igazán komoly party. Egész héten hívtak, de valahogy egyik este sem volt kedvem bulizni, azért meg nem megyek el, hogy hajnali háromig üljek, megigyak két sört, aztán másnap mosott szar legyek.

Net még mindig nincs otthon (illetve itthon, mert wordban írtam ezt a postot, és majd ha netközelbe kerülök akkor bemásolom), és lopni sem tudjuk most. A jövő hét elejére remélem megoldódik ez a probléma is.

 Na, még annyit, hogy mivel a hétvégén üres a lakás, ki is használom/használtam az alkalmat, mert azért egyedül mégsem fogok görnyedni otthon három napon keresztül :D A tegnap délután is fasza volt, este Zsolttal söröztem, ma hatalmasat aludtam, és úton vagyok Zsolt lakására, megnézem a helyet, meg a pohár fenekét.

Egyébként rájöttem, hogy mivel a többiek is használják a laptopot, lehet, hogy az előzményeket kellene töröljem, mert hülyén venné ki magát az a helyzet, amikor meglátják, hogy ilyenre kerestem rá a gugliban, hogy 'gay guy fucking with goat', miközben úgy tudják, hogy szamárpornót nézek :// :D

Péntek délután hazajöttem, hogy segítsek a hétvégi bál szervezésében - nem részletezem, néphagyomány, a 19 évesek rendeznek egy bált az ősz folyamán -, mint főszervező. A héten nem volt olyan éjjel, amikor annyit aludtam, amennyit szerettem volna, és a 3 napja tartó futás kiszívta minden életerőmet. Rohadt melós volt ez a hétvége, de legalább megérte. Tavaly ugyanezen a bálon ütöttem ki magam úgy, mint sem azelőtt, sem azután soha, így megvolt a téma, amin pöröghetett a társaság. Idén viszont kulturáltan ittam csak, bár lehet, hogy bebaszva könnyebb lett volna az élet. Reggel meg cuccolok vissza Vásárhelyre, déltől meg már valami előadásom lesz az egyetemen. Ha azt mondom, hogy kibaszottul nincs hozzá kedvem, akkor az csak érintőlegesen írja le az érzéseket. A székről meg mindjárt leborulok, mint egy homokzsák.

Az van, hogy rohadtul nincs kedvem most az egyetemhez. Kihagytam az első közös programot is, meg a bulit is a Jazzben. Unalmas az egész, nem is itt járok fejben. Legalább a wifi megy, és amíg otthon nincs net, addig itt tudom tölteni a szamárpornót a filmeket.