Huniblog

Még pár óra, és elkezdődik az a két hónap, amely kissé furcsa, talán nehéz, és tanulságos lesz. Röviden annyi a story, amiről pofázok, hogy a tesómmal meg faterral maradunk itthon köbö február közepéig, mert anyu megy a németekhez. Ej picsa. Ez lesz 16 év után az első Karácsony, amit nem együtt ünneplünk. Nyáron már volt egy hasonló időszak, de az más volt. Egyrészt júniusban fasza az idő, süt a nap, meleg van, másrészt a 2. hónap különlét a meló miatt hamar elrepült. Most viszont...hosszú téli esték, a karácsonyi meghitt hangulat. Eh..más lesz, és hozzá kell még szoknom az egészhez. Egész nap ilyen nyomott volt a hangulat a házban, abszolút furcsa feeling.

Beszarás, de sikerült a vizsga. Éppencsak, de megvan. Szerencsére ezzel lezártam ezt a fejezetet, és a 2010-es évet a diplomával a kezemben kezdhetem. Ennek örömére a hétvégén valami komolyabb ünneplést összekell hozni. Bizonyára az istenek kegyeltje vagyok ilyen szempontból, mer' komolyabb sikertelenségem még nem volt hasonló témában. Nade majd eljön az a kiadós pofon is, érzemén :]]

Az idénre a sulinak is vége, ma volt az utolsó nap. Hálisten'.

Ésigen. Végre havazik. Szép fehérré kezd válni a környék, cool. Azért remélem, hogy nem az lesz majd, hogy amennyivel később jött a tél, annyival később is megy majd el...

Nade, hogy ne legyen felhőtlenül boldog és fasza és csili-vili és mittomén milyen jó a napom, arról gondoskodtak már. Komolyan mondom, hogy felbasznak már az emberek. Miféle fasság már az, hogy 2 héttel a szilveszteri évbúcsúztató előtt azt mondják az embernek, hogy még nem tuti a dolog, leheeeeet, hoooogy máshova megyünk, és hasonló nyalánkságok. Komolyan mondom szánalmas. ja, ha nem kérdezek rá, kb 29-én tudtam volna meg mindezt. Shit.

Holnap vizsga. Az utolsó modul van soron, viszont az a megérzésem, hogy nem lesz elég egyszeri próba az átmenéshez ^^ Szomorú helyzet, de ez van. Az esélytelenek nyugalmával megyek be a terembe, szóval nem parázok. Tisztában vagyok azzal, hogy mit tudok. Nem sokat.

Uff. Az a szitu, hogy rádöbbentem valamire. Újból. Az ember hajlamos azt gondolni, hogy az ő problémái -melyek ugyan nem jelentéktelenek, viszont nem is nevezhetőek nagyon komolynak-, a legfontosabbak, a legszámottevőbbek, a legleglegek. Közben pefig nem. Nagyon nem. És baszottul nem. Mindaddig ezt hisszük, amig nem szembesülünk más gondjával, amelyek miatt a sajátunk eltörpül. Bazdki, most nagyon kész vagyok.

Atyaságosszentségesmindenség. Az emberek IQ-ja folyamatosan csökken. Komolyan mondom, mi a faszom az, hogy 15-18 évesen nem ismerik a googlet, de a youporn meg a redtube a kedvencek közé van mentve?! Beszarás. Ilyen értelmes kérdéseket dobnak fel yahoon, mint pölö: 'vki nem küldi át a javat? pliiiiiz' vagy 'kinek van meg a nod?????????? küldje át'. Felbasz az egész. Meg a gyerek 10 évesen olvasni nem tud rendesen, de azért a net megvan és egész nap a gép előtt nyomja a történetet a fifatizzel vagy a különböző anime-pornó legújabb epizódjával. Szánalom. Még jó, hogy 'a mi időnkben' nem ez ment.

Btw lassan egy hete nem tudok aludni. Konkrétan ha már ragadnának le a szemeim, akkor is órákig fekszem és pörög az agyam mindenféle fasságon a napi anyázástól elkezdve a jövő hétvégi bulin át az érettségiig, meg, hogy fogalmam sincs, mit kezdjek az életemmel. Vagyis van, és mégsincs. Fene se érti ezt. Én sem magam.  És ez igy megy már egy jóideje, na.

Pföj bazdki. Nesze neked Mikulás. Lenyomtam ma 5 óra kemény, fizikai melót, aztán éppenhogy lekéstem az utolsó lehetőséget, amivel elmehettem volna a városba meglesni a szokásos tűzijátékot. Utána meg tervben volt egy dumálós-iszogatós téma is, maaaajd pedig Mikulás-party a diszkóban.

Nos, mivel fasza és bevállalós gyerek vagyok, gyalog indultam el, és rövid idő alatt letudtam a 8-9 km-es utat. Ahogy az lenni szokott téli estéken, a kivilágitatlan útszakaszon ott álldogállt 3 egyén a nagyon szeretett és imádott kisebbségi rétegből. Elég korán észrevettem, hogy dumálgatnak meg cigiznek, de nem mozdulnak sehova. Tudtam, hogy mi következik, nem ért meglepetés amikor ilyen lazán megkérdezték hova megyek, mit csinálok, van-e cukorkám, hány óra, és van-e pénzem -.- Elmentem mellettük, és pár lépés után már hallottam, hogy indulnak utánam. Adjadneki, futólépés, előre induuuulj! Kb 200 métert birtak mögöttem, aztán feladták. Namindegy. Gond egy szál se, a tűzijátékot menet közben láttam, aztán bementem a kocsmába. Leküldtem egy sört, majd pár óra múlva mentünk volna a diszkóba. Ahah, csakhogy az kiment mindenki fejéből, hogy szombat este nem sűrűn járnak tömegközlekedési eszközök :| Taxizásról lemondtunk, még szerencse. Igy sincs pénzem lassan, hátmég ha taxizni kellett volna... A dolog hátulütője pedig az volt, hogy kimarad a Mikulás-party. Pedig kibebaszottul partyarc voltam ma este.

Ja, és kéne már az a jogsi, mert ez igy embertelen.

Odabaszós buli volt az a szombati, amindenit. Ez kellett nekem, egy ereszd el a hajamat este, felszabadultan, kötetlenül. Leküldtem néhány pohár bort meg két sört, viszont ami ennél sokkal fontosabb, hogy összefutottam kicsimillió ismerőssel, akiket úgy köbö a júliusi meló óta csak képen láttam. Hajnali 3-ig táncoltunk igen kevés megállással, és akkor elfogyott a szufla. Taxival jöttünk haza, és ilyen 4 órakor még sétálgattam a friss levegőn ;D  Már-már hagyománnyá válik nálam, hogy különböző ruhadarabokat hagyok a diszkókban. Nemrég egy kabátomat felejtettem ott, most meg a felsőmet. Végülis nem felejtettem ott, hanem nem találtam meg ott, ahol lennie kellett volna, és nem volt hozzá energiám, hogy intenzivebben keressem. Állitólag megvan már, bár egy alapos mosás ráfér... ^^

A hét utolsó napja nemigen maradt meg a fejemben, fogalmam sincs mivel töltöttem el az evés-alvás kombón kivűl.

Kibebaszottul fáj a bokám már tegnap óta. Ti. focizás közben kaptam egy jó adagot rá, aztán estére meg is dagadt. Ma kezdte visszanyerni eredeti méretét, de továbbra is nyúzza az idegeimet.

Ma este beszéltem egyik ex-csajommal, akitől megtudtam, hogy bezárták a suliját emiatt a kamu háegyenegy cucc miatt, és a héten nem kell bemennie. Képzelhetitek, mennyire megvisel a dolog. Másfél hetet kell már csak kibirni.

Belegondolok, hogy itt van lassan a Mikulás, meg közeleg a Karácsony is, és beleborzongok. Na, nem az ünnepekkel van bajom, sőt. Sokkal inkább azzal, amivé váltak. Ez az ajándékozási 'kényszer' nagyon megváltoztatta az egészet. Visszaemlékezve nem tűnik úgy, hogy 10 éve is ez lett volna. Ekkora mértékben legalábbis nem. Jópersze, egy 5-7 éves gyereknek mekkora rálátása van a témára, de akkor is. Én nem emlékszem olyanra, hogy az ajándék értéke dominált volna. Nálunk egész biztosan nem. Ki tudja, meglehet, hogy pölö 5 évvel ezelőtt még mindig rózsaszin szemüvegben néztem az egészre. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy hülyeség az egész. Arról papolok, hogy szvsz egyreinkább túlzásokba esünk, és nem azt tartjuk fontosnak, amit kellene.

Egyébként jöhetne egy kis hó, ha már itt a Mikulás. Karácsonyra és szilveszterre is elvárom, hogy fehér legyen a környék.

Miveliskezdjem. A tegnap este többé-kevésbé jól sült el. Lehetett volna jobb is, de előferdül, hogy közbejönnek dolgok meg problémák. Felvezetésnek bedobtunk egy pizzat, mert itthon nem volt már időm kajálni, a táplálkozás pedig fontos ;D Amig vártuk a többieket, Örs papával elpusztitottunk kettő pipát sör meg martini kiséretében (itt jegyezném meg, hogy az almmás pipa nagyon küldi). Aztán jöttek a többiek is, de sokáig nem élvezhettük egymás társaságát, ami ofkorsz nem villanyozott fel senkit.

Most kéretik nagyon figyelni, bölcs dolgot mesél a bácsi. Unicumot soha a büdös életbe ne igyatok! Nem elég, hogy az ize szar, de nem győztem inni a sört utána, hogy valahogy tüntesse el azt a flörtelmes utóizét. Keserű, mocsok, szar. Mostmár tudom, hogy eddig miért nem volt szándékomban megkóstolni. A storyhoz hozzátartozik, hogy Jägert akartam inni, de a csaj Unicomot hozott ki. Namindegy, túléltem. Volt vagy 2 óra, mire az ágyat elértem, és úgy gondoltam, 10-12 óra alvás majd jót fog tenni velem.

Tehetett volna is, ha hajnali 9:30-kor nem ébresztettek volna azzal az indokkal, hogy kell menni melózni. Namármost: kezdődhet ennél rosszabbul egy szombati nap? Nem hinném.  Végülis nem volt vészes a dolog, 3 órakor már itthon is voltam, bár 'enyhén' átfagytam.

Gond egy szál se, pár óra és jöhet a tegnapi este folytatása...

Azt hiszem, megtaláltam az évezred játékát. Madridista.hu fórumba linkelte egy tag. Mitnemondjak, brutális :D:D Próbáljátok ki, megéri.

Jupijáéó. Végre eldőlt, hogy 1 hét szünet van suliügyileg, szal jövő szerdán kell menni legközelebb. Totálra beindultam, hogy irjak, aztán elment a kedvem az egésztől. Fél órája pöcsölök a posttal, és itt tartok. Kettő és fél sor. Pedig ez egy komoly bejegyzés lett volna. Majd máskor. :]

  When my eyes were stabbed by the flash of
A neon light
That split the night
And touched the sound of silence.