Huniblog

Californication. Beszarás ez a sorozat. Kötelező tárgy lenne az iskolában, ha rajtam múlna.

1569 millió millárd csilliárd éve esik az eső, és kurvára elegem van belőle. :[[

Tegnap Bukarestben sztrájkolt 60-70k ember, de eredménytelenül, így egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a következő hét lesz ennek a tanévnek az utolsó hete. Az is csonka lesz, mert hétfő szabad.

Volt ma egy érdekes story, amit le kell vésnem. Január-február-március hónapokra jött a pénz, amit az állambácsi folyósít az ótóbusszal suliba járóknak. Konkrétan a bérlet árának felét téríti meg. Szóval ma megkaptuk, és ki is osztotta Viola. Azaz osztotta volna, de a végén kiderült, hogy valami nincs rendben, mert hiányzik -csak hogy mindenki értse- kb. 12-13 eurónyi lej. A kasszánál rendben volt az elszámolás, szóval valamelyik osztálytársamnál van a hiányzó összeg. Összeragadhattak a bankók kiosztás közben, és nem tűnt fel senkinek, hogy több került egy emberhez, mint járt volna. Nosza, mindenki szedje elő a pénzt, nézzük meg. Sehol semmi. Aztán eltelt egy óra, és újból megkértük a jónépet, hogy ellenőrizze le még egyszer, nem került-e hozzá több pénz. Konkrétan egy csaj viselkedése volt furcsa többünknek is, mert igencsak felháborodott, amikor szóltunk, hogy csekkolja le a dolgokat. Annyira nem figyeltem a mozdulatait, de az feltűnt, hogy a hangja remegett, a többiek szerint pedig a keze is. A probléma ott van, hogy hiába vagyunk néhányan meggyőződve arról, hogy nála van a pénz, és nem akarja visszaadni, bizonyítani nem tudjuk. Amúgy meg volt egy hasonló húzása is régebb, csak az nem kavart ekkora port. Mocskos szerencséje van, hogy nem találtuk meg nála, mert akkor még a keresztvizet is lehúztuk volna róla. Alapból is egy megmondomafrankót ember vagyok, aztán ha valaki felbassza az agyam, akkor bőségesen zúdítom a nyakába a kemény szavakat. Az egészben az a szánalmas, hogy gyakorlatilag ellopta a pénzt, és ahogy ismerem, olyan nyugodtan fog aludni, mintha nem történt volna semmi. Vegyen belőle gyógyszereket, szívből kívánom.

Eltörtem a bankkártyámat. Épp vettem ki az iratok közül, erre látom, hogy hosszanti irányban majdnem egészen kettétörött. Egyelőre nincs gond vele, nem sérült meg a lényeges rész, és simán tudtam pénzt kivenni. Aztán ha teljesen eltörik, akkor kérek másikat ^^

Ma csekkoltam a bankkártyám, és örömittasan könyveltem el magamban, hogy van némi cash, aminek az elköltése csak az én feladatom lesz majd ^^ Illetve nem egészen, mert a bro' ma délután ártatlan kisfiús nézésével jött a szobámba. Tudtam, hogy pénz kell neki, de hogy az összes vagyonomnak 1/3-át kéri kölcsön, az azért szívenütött. De mivel jó nagy faszarc vagyok, meg a hangulatom is rendben van, mondtam neki, hogy holnap megkapja.

Máskülönben semmi emltésre méltó. Ilyen reggeli és délutáni suli- ill. hazafele tartó bringázásom alkalmával elszenvedett kiadós májusi eső történetével nem ölöm az agysejteket, úgyhogy lökök egy muzsikát, és lépek is.

Sikerült csendes magányomban felhúznom magam. Elméláztam azon, hogy mekkora kicseszett hülyeség, hogy ha kell, akkor én -általában- ugrok a hívó szóra, megpróbálom az utolsó pillanatban is elintézni azt, hogy a meeting illetve különféle események ne rajtam bukjanak el, erre amikor megfordul a dolog, szarik rám mindenki. Konkrétumokat direkt nem írok, mert amilyen kikúrt szerencsém van manapság, épp most olvasnak bele a blogba azok, akikről pofázok.

Awesome. Jött az előbb a tesóm, és mondta, hogy délurán 5-kor jelenésünk van a plébánián, mivel ma vizsgázni kell. Ugyebár 2 hét múlva bérmálkozás, és a drágalátos pap feltesz ma néhány kérdést ami ezzel az egész témával kapcsolatos. Azt mondta, hogy szabadon mehetünk oda, amikor úgy érezzük, hogy felkészültünk. Van 150 kérdés, meg ugyanennyi válasz, azt átnézem, aztán leszarom.

A román kormány hozott egy ilyen rendeletet, hogy június 1-jétől 25%-kal csökkenti az állami szférában dolgozók fizetését, 15%-kal a nyugdíjakat és a munkanélküli segélyt is, aztán most áll a bál Bukarestben. Ebből következik, hogy a tanügy (is) felháborodott, ma pedig bejelentették, hogy május 30-tól kezdődően meghatározatlan idejű sztrájkba kezdenek. Nem nagy cucc, mert azt a 2 hetet, ami még hátralenne a suliból, kibírtuk volna. Főleg, hogy annak már gyakorlatilag semmi lényege, csak a punnyadás megy.

Szerk.: megvan az a vizsga, easy volt. 10/10, több szót nem is érdemel :)

Hihetetlen, hogy pár nap alatt mekkora fordulatot vesznek a dolgok. Pénteken még úgy nézett ki, hogy a hétvégi történetre 20-22 ember is befizet, aztán amikor ma a végleges számra voltunk kíváncsiak, kiderült, hogy 15 arc sem kerül ki. Aztán úgy döntöttünk, hogy ha csak 10-12-en lennénk, akkor inkább hanyagoljuk. Hacsak holnapig nem történik valami hatalmas változás, akkor a faszomat rakom az egész világba.

szerk.: holnap első órában latin dolgozat, faszomatbele. Leckéim hiányosak, különösebben nem izgat az egész, sok mindent nem tudok, leszarom.

Terveim szerint ezen a hétvégén aludtam volna, mint a mormota. Ehelyett tegnap késő estig -afaszt, az már ma hajnal volt- voltam a gép előtt, reggel pedig 8:30-kor már telefonon kerestek.

Most pedig megpróbálok lelkileg rákészülni az utolsó húzós(abb) hétre, már ami az idei évet illeti iskola szempontjából. Kedden latinból, szerdán angolból, pénteken pedig magyarból lesz félévi, juhé. Ráadásul azt sem tudom, hogy mire számítsak szerdán, mert 1 hónapja új tanárnőnk van, és nem nagyon volt alkalom kiismerni egészen.

Ha a dolgok összejönnek, akkor a következő hétvégét nem itthon töltöm majd, hanem az osztyáltársak egy részével kivonulunk egy erdei házba, úgy 2-3 napra.

Így a végére még annyit, hogy: bikicsunáj. Úgyis ez a divat *_*

Megvagyok. Kábé ennyit lehet elmondani jelenlegi helyzetemről. Semmi új, semmi pörgés, csak punnyadás van. Kétnaponta elver az eső miközben tekerek haza a suliból, és asszem, hogy ez a legizgalmasabb dolog mostanság. Olyan vagyok, mint egy szétfolyt takonymártás, szóval szomorú a helyzet.

Amennyire csak tudom, próbálom kizárni azt a gondolatot a fejemből, hogy ma május elseje van és az erdőn kellene lennem, ahol piálnék, röhögnék, és állat lennék. Ehelyett ugyebár itthon vagyok, filmezgetek, játszok, netezek, és szerelmi bánattól szenvedő kislányt vigasztalok. Nemes feladat. Szakított a pasija Timivel, de olyan szánalmas módon, hogy engem is felbaszott. Nem volt képes a srác arra, hogy odaálljon Timi elé, és szemtől szembe elmondja, hogy mi a szitu, ehelyett ködösített úgy másfél héten keresztül, aztán ma neten adta elő, hogy neki elég volt. Felnyomnék egy sünt a seggébe és csiklandoznám egy fél napig. Szóval a lányt eléggé megviseli a dolog, beszéltünk telefonon, és hallottam, hogy sírt. Kemény dolgok ezek, de van az az életbölcsesség, hogy ami nem öl meg, az erősít. Remélem ehhez tartja magát Timi is.

Van energydrinkem, chipsem, csokim, aztán később összedobok valami spagettis kaját is.

Szerk.: megvan a kaja. Spagetti bolognai mártással, virslivel és sajttal megbolondítva. Nyamm. :]]