Huniblog

Ejhaj, milyen kikúrt régen írtam utoljára. Nem volt időm és lehetőségem sem blogolni. Július eleje óta sok víz lefolyt a Dunán, na meg nagyjából ugyanennyi sör a torkomon. Már nem is tudom, hogy írtam-e, de mindegy is, a lényeg, hogy abbahagytam az egyetemet. 1 hónap múlva megyek Németországba, és reményeim szerint két hónap alatt összeverek annyi pénzt, hogy el tudjak indulni. Egyelőre két forgatókönyv van terítéken. Az egyik lehetőség, hogy amikor hazajövök, akkor megcsinálom a C+E kategóriára is a vizsgát, mert már megéreztem a hiányát. Aztán ha ez megvan, akkor irány Anglia. A másik opció, hogy C+E nélkül megyek Angliába. Az kristálytiszta, hogy itthon nem maradok, mert nem lehet megélni, ráadásul munkalehetőség sincs.

Ami még említésre méltó, az, hogy több mint 1 hónapja barátnőm van. Július elején egy koncert alkalmával kezdtem beszélgetni Zsanettel, aminek az lett a vége, hogy hazakísértem, és hajnali 3-ig beszélgettünk a kapuban, és összekavartunk. Másnap ugyanez a forgatókönyv lejátszódott, aztán hivatalosan 6-a óta együtt vagyunk. Valaki azt kérdezte, hogy Zsanett csak arra kell, hogy elfelejtsem Timit? Nem válaszoltam, mert nem tudtam. De már tudom, és a válasz egy határozott nem. A 7 éves tesójával van egy kicsi bajom, mert elképesztő amilyen hisztiket tud rendezni. Tegnapelőtt kiakasztott elég rendesen és kicsit keményebben odaszóltam neki, hogy tudja, hol a helye. Semmi bajom nem volna, ha felfogná, rohadtul nem buli ha mindig ott van mellettünk, hol az én, hol Zsanett nyakában csimpaszkodik, és tessék belegondolni, hogy ilyen helyzetben mit tudunk ketten csinálni. Nem sokat. Még beszélgetni is nehezen tudunk ilyenkor, nemhogy komolyabb dolgokat. Tegnap délelőttre lepattintottuk a rokonokhoz, és elképesztően jó ötlet volt. Nyugiban megvoltunk ketten, nem zavart senki, nem nyűgölt, nem bőgött, nem hisztizett. Felüdülés volt. Zsanett meg jófej, értelmes, minden téren nyitott, ráadásul jól megvagyunk. Nyilván nem mondom, hogy egy év múlva is együtt leszünk, de nem kizárt. Az tisztán látszik, hogy nem játszadozik velem, és én sem vele, úgyhogy ebből még egy komolyabb kapcsolat is kikerekedhet. Az a durva, hogy bármennyire is azt mondogattam, hogy kell a fasznak barátnő, most nagyon jól érzem magam vele. Sőt, már azon filózok, hogy a két hónap hogyan fog eltelni. Tetszik vagy sem, már most is érzem, hogy este hiányzik még akkor is ha reggel találkoztunk. Lehet, hogy ez csak a kezdeti fellángolás miatt van, de akár komolyabb háttere is lehet. Majd meglátjuk, hogy mi sül ki ebből a kapcsolatból.

Szeptember 6-7-8-án megyünk az erdőre, elvileg leszünk vagy 14-16-an, köztük olyanok is, akikkel nem túl szívesen megyek, de alkalmazkodni kell. Két dolog biztos ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy rohadt jól fog telni, nem fog érdekelni, hogy kinek miféle baja van, miért hisztizik, valamint az, hogy úgy bebaszok, mint az albán szamár, legalább egy este.

Na, hát egyelőre ennyi, mert nincs erőm írni, és 4 óra múlva kelnem kell.

Megj.: ezt a tegnap este írtam annak tudatában, hogy ma tudom postolni. :D