Huniblog

Pár darab csirkecomb illusztris társaságában gondolkodok azon, miképpen kellene elkezdeni ezt a postot. De már meg is van, szóval nyomom. Mondjuk jön a rókacsalád, úgy érzem...na, mégsem jött. Szeretem az ilyen összeröffenéseket, mert van akivel inni. A tesóm gyenge ivó, legfeljebb a színes löttyöket küldi le literszámra. Annak rendje és módja szerint kerültek elő a különféle italok, de ezek vegyítése meghatározatlan sorrendben történt, minek eredménye az volt, hogy egy adott pillanatban a fejemet 596 kilósnak éreztem. A délután nem szólt másról, csak az evés-ivás-duma-ivás-evés-röhögés sorozatról. Ja, meg a 'figyeljakicsireeee, há' nézd már mit csináááál' történetről.

Btw tegnap délután hívott a bérmakeresztapám, hogy mégis mi a fuckot vegyen, mint ajándék. Elintéztem az ügyet annyival, hogy amit jónak lát, nekem nincs ötletem. Úgy két hónapja már, hogy filózok, hogy kellene vennem egy karórát. Na, ez is letudva, mivel kaptam egyet ^^ A rókonyoktól kaptam pénzt is, szóval egyelőre kiskirály vagyok.