Huniblog

Néha akkora tapló tudok lenni, hogy az már nekem is fáj -utólag- :-) Előferdül (sic!), hogy két mondattal kikészítem az embereket, és olyan is, amikor a cinikus vigyorommal, gyakorlatilag szó nélkül képes vagyok kiborítani bárkit.

Röviden a story: tegnap az ofő sikeresen megalázott az osztályban (az idő előrehaladtával egyre kevésbé kedvel engem. mondjuk a fíling kölcsönös). Valahogy nem jött be, hogy a lassan 18 éves fejemet leóvodásozta, főleg egy jelentéktelen téma miatt. Jólvan, nyeltem egyet, aztán hagytam a faszba az egészet, nem volt kedvem adni a laza srácot, és visszaszólni neki. A lényeg az, hogy bevágtam a leszarom-nemérdekel típusú Hunit, és nem szóltam Timihez, aki elindította a lavinát azzal, hogy az oszinak odaszólt az 'ügyemben'. Ma pedig úgy gondoltam, annyit pihenőt megérdemel  a kapcsolatunk a lánykával, hogy adok neki egy kis időt gondolkodni. Nyomott valamikor délelőtt egy sms-t, oszt heló, mondtam oké. 1 óra körül pedig odajött hozzám, és lenyomott egy röpke kis monológot, mivel én nem voltam hajlandó beszélni vele. Igen, itt voltam cinikus kisköcsög. Nem gondoltam, hogy annyira hevesen reagálja le a szitut, mint ahogy tette. Utólag belegondolva asszem, hogy túlzásba vittem a cinizmust. Ja, volt akkora dac bennem, hogy továbbra is adtam a lazát. A másik dolog, ami felbaszott ezzel kapcsolatosan, hogy ma beszóltak: 'Ha elbaszod Timi kedvét, megváglak.' Jóvan bazdki, mi a fasz van?! Tegnap is ő volt az áldozat, amiért nem szóltam hozzá (ergo én voltam a csúnya bácsi), holott én voltam megalázva. Én. Mindegy.

Mondjuk az előbb pár szót váltottunk, aztán közöltem, hogy nem fogok neten keresztül erről témázni, úgyhogy holnap majd tisztázom a dolgokat vele. Ha van Isten, akkor nem elcsépelten ébredek, és akkor a holnapi nap megváltás lesz a világ számára. Kemény dolgok ezek.